Az előző rész (tartalmából :P ) végéről lemaradt az első emelet egyik terme. Ez leginkább annak tudható be, hogy az ott készült képeket sikeresen elvesztettem, így én a kedves olvasó vizuális képzelőerejére, a kedves olvasó pedig az én képi leíró képességeimre kénytelen hagyatkozni. 

Ebben a teremben a vintage versenysport kapott helyet. Találhatunk hill climb gépeket, láncokkal fűzött hátsó kerekekkel, kis tájékoztatóval melyikkel, ki, mikor, mit nyert. Az interaktivitást megint érintőképernyő ösztönzi. Itt "hillclimbosat" játszhatunk. Először választhatunk 3 domb közül, amit megmászhatunk; majd rábökünk egy szimpatikus gépre, beállítjuk az áttételezést és egy 10-es skálán a sebességet annak függvényében, hogy a választott pályának milyen a megjelenített emelkedési térképe. Ha nagyon sokat szívunk vele, és nem tudunk nyerni, kérhetünk egy kis magyarázatot tutorial formájában, hogy melyik beállítás, mit befolyásol, és hogy milyen típusú pályáknál éppen mire van szükség. Jópofa. Mert ugye a jó dolgok a falon vannak

Látványos installációt kapott a deszkapályás verseny. Aki nem lenne képben, hogy mi is ez valójában: képzeljük el az olimpián a biciklizés versenyszámot, ahol körbe-körbe mennek egy ovális, a belső ív síkjából emelkedő pályán a bájkerek. Ez a pálya van kideszkázva és kerékpár helyett korabeli motorkerékpárok mennek rajta. Persze bukósisak nélkül, időre. Ilyen volt itthon is annak idején a Millenárison. Állítólag ritka volt az olyan versenyhétvége, amikor minden versenyző élve zárta a napot. Nyilván szenvedély, mi is ezért csináljuk. Node ... van ez az installáció, amit úgy kell elképzelni, hogy kivettek ebből a pályából egy 5 méter hosszú darabot, úgy oválisan ahogy van, és ráerősítettek 5 gépet, és közben korabeli versenyek felvételeit fekete-fehéren rávetítik. Ötlet és kivitelezés csillagos ötös! Kicsit szomorú vagyok, hogy elveszett, mert ezt még le is videóztam, azonban Facebookon megtalálható egy 360 fokos kép, ami segít megérteni, miről is beszélek (ide a mérete miatt nem tudom feltölteni). A pályarész alatt (emelkedősen van kiállítva, ezért van alatta hely) pedig különböző korabeli versenyistállók mezei találhatóak. 

Kapott még helyet a sebességi rekordokat felállító részleg is. A bonneville-i síkságban tett próbálkozásairól nem igazán híres számomra a Harley. Felejthető. Ez biztos az A leggyorsabb indián c. filmnek köszönhető.

Most menjünk le a földszintre.

 Ahogy leérünk, rögtön feltűnik valami ismerős. Akinek az Easy Rider-ről nem egy sörös rekesszel tuningolt Babetta jut eszébe, az tudja, hogy mire gondolok. Jómagam kb. rohantam megnézni, mikor megláttam, és hosszú percekig fülig érő mosollyal csodáltam. Közelebbről megnézve, a kezdeti "Atyaúristen, de király", "Baszd meg, ez az!" és hasonló érzelemkitörések után körbenézve a rengeteg motor között, azon kezdtem el filozofálni, hogy most komoly, hogy én, a kis vidéki gyerek, itt állok Amerikában, a szabadság motoros szimbóluma, a Captain America előtt?! A válasz: Hát nem. Ugyanis a kiállított gép "csak" egy replika, nem az eredeti. Ez egy kissé rontja az élményt, bár számomra még így is csodálatos. Aki nem érti, mire verem itt a nyálam, az nézze meg a filmet.
SPOILER: 4 gépet raktak össze a filmhez, ebből 3-at elloptak még a film sikere előtt, a megmaradt 4. pedig az, amivel Fonda balesetet szenved, és kigyullad. Vannak különböző pletykák, hogy mi lett a lopottak sorsa, erről bővebben itt (alap angol kell). 

Ezután az élmény után kicsit esetlenül bolyongtam körbe-körbe, annyira, hogy észre sem vettem, hogy a Kapitány mellett van kiállítva a Terminátor 2 Harley-ja is. Ez az egyike a három, filmben is használt motornak, úgyhogy ezen bizony találhatsz DNS nyomokat Scwarzi kokszos seggéről. A filmet nem láttam, úgyhogy itt nem lesz ájuldozás. 

Ezen a szinten a falon motorok helyett olyan relikviák vannak mint a Terminátorban a szenátor bőrdzsekije, filmes poszterek, a Boozefighters MC "egyenpólója", valamint egy TV, amin olyan filmbevágások mennek, amik valahogy kötődnek a márkához.

Ha megkérdeznénk egy járókelőt, hogy szerinte milyen motorból szoktak leginkább customot építeni, nagy valószínűséggel azt a választ kapnánk, hogy Harley-ból. Ezzel a kiállítás dolgozói is tisztában lehettek, hiszen teret engedtek két olyan építésnek, aminek másképp nem látnánk létjogosultságát. Az egyik ilyen egy V2x2-es, "tandem-Harley". Sorban van benne kettő V2-es. A másik pedig a "lámpa-Harley", aminek a megálmodója kicsit túltolta a látni és látszani elvet.

 Ha hirtelen kedvet kapunk mi is egy gép faragásának, akkor a virtuális motorépítős érintőképernyős pultot nekünk találták ki. Ezen összeollózhatjuk több különböző modell darabjait. Választhatunk vázat, ülést, tankot, kormányt, stb, és mindet személyre szabhatjuk különböző festésekkel. Szeretném azt mondani, hogy én is milyen kurva jó gépet raktam össze, de nálam lefagyott a rendszer, mikor a kígyómintás, zöld csillámos festést raktam fel a Sportsteremre. Na majd legközelebb.

Aki nem követi az instát (@asthewind2wheels vagy jobb felül az insta ikon) az bátran tegye meg, hiszen ott már elspoilereztem egy történetet a következő részből.