Újratervezés
2020-as célok és azok limitációi, a változtatás jogát fenntartjuk
Felkelek reggel, felhúzom a redőnyt és a csipától összeragadt szempilláimon keresztül azt látom, hogy süt a nap, és ez nem azért van, mert medve vagyok, aki átaludta a telet, hanem ez az arcba sütő, 10+ Celsiusos valóság. És mi az, ami ilyenkor elsőnek eszembejut? De kár, hogy levittem a motort vidékre! Második pedig az, hogy merre is mennék, ha a mehetnék.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Terveim szerint idén bele kellene férnie egy egynapos hegyes kirándulásnak valahol az országhatáron kívülre. Felmerülhet az olvasóban, hogy ha már egy ekkora távot megtesz az ember, akkor ne csak egy napra menjen, de azokban az országokban, ahol a kinézett helyek vannak már jártam, így most csak a motorozásra szeretnék koncentrálni. A lehetséges helgyek közt a szlovén Júlia-Alpok, a szlovák Tátra és az osztrák Grossglockner szerepel. A Júlia-Alpok szépségéről és változatos kanyarjainak élményeiről a feleségemtől hallottam, aki 4-5 éve biciklivel járt arra egy Párizs-Budapest túra keretében. Elmondása szerint sok motoros jár arra, és a hely szépségét mi sem támasztja alá jobban, mint hogy mexikói erasmusos ismerősei egyöntetűen a legszebb helynek ítélték meg, amit láttak egész Európában a kb. fél éves ittlétük alatt.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A Tátra túra mellett annak közelsége a legnagyobb érv, motoros szemszögből nem hallottam róla különösebbet, de gyanítom, hogy az utak minősége itt a legalacsonyabb.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Grossglockner egy elég felkapott úticél itthon, jó az út, viszonylag közel van, majdhogynem kötelező elem, és nekem még meg sem volt.
A következő tétel a 2020-as listán egy vezetéstechnikai tréning. Tekintve, hogy sosem voltam még ilyenen, és hogy a tavalyi jogosítványszerzésemet egy elég bika járgány vásárlásával sikerült megkoronázni, valamint, hogy nem szeretnék meghalni (lásd limitációk), ez lesz a legelső dolog, amit ki fogok pipálni idén. Talán kezdésnek jó lesz a Safety Hungary-s képzés, ahol raknak az ember alá vasat, és zárt pályán lehet okulni. Ez nem csak abból a szempontból tűnik jó választásnak, hogy kezdő tréning, és jók az oktatók, hanem azért is, mert sok másik képzés előfeltétele valamilyen kezdő szintű tréning elvégzése. A másik opció szintén a hondásoknál van lehetőség enduros képzésre, ami a városi motorozásnál, a sorok között előre manőverezésnél, dinamikus közlekedésnél lehet hasznos. Ezt azok beszámolóira hagyatkozva írom, akik már vagy vettek részt ilyen képzésen, vagy gyakran járnak homokos-sivatagos helyeken enduroval. Mondom ezt úgy, hogy nem vagyok egy murva mester, se nem járok ki cross versenyekre vagy ilyesmi. A fantáziámat sokkal jobban izgatja a gyorsasági motorozás, természetesen zárt pályán. Szívesen csapatnék Kakucson vagy valamelyik kisebb pályán "just for fun". Sajnos ehhez a felszerelésem, tudásom, amin majd egy haladóbb szintű képzéssel javítanék (és még nagyon sok minden más is) hiányos, de valahol el kell kezdeni.
Nyilván az alapértelmezett cél az, hogy minél több km-t tudjak menni. Ehhez elsősorban a lehető legegyszerűbb utat fogom választani: ahova lehet, mindenhova motorral fogok menni, lehetőség szerint még akkor is, ha az nem a legésszerűbb közlekedési eszköz (mint például boltba menni). Ebbe beletartozik a munkába járás, ügyintézés, vidéki hazalátogatás. Abból kiindulva, hogy tavaly sikerült 3000 km-t megtenni 3 hónap alatt, idén reménykedem 10 000 km megtételében.
A fentebb említett terveket érdemes fenntartással kezelni. Fel is készítettem magamat, hogy nem minden fog összejönni, hiszen idénre vannak motorozáson kívüli dolgaim is, szóval a következő limitációkkal kell a terveket kezelni: nagyon úgy néz ki, hogy idén apuka leszek :) aminek annyira örülök, hogy lesz belőle egy külön bejegyzés arra vonatkozóan, hogy a gyereknek milyen motort fogok venni, hogyan fogom megtanítani motorozni, mi van akkor, ha nem akarja, ilyesmi. Az apuka-lét eddig ismeretlen terület számomra, de annyit tudok, hogy sok időt szeretnék vele eltölteni. Egy másik dolog a munka: idén szeretnék a munkámban szintet lépni, ami sok szabadidőt emészthet fel. Továbbá van egy családi projekt, ami miatt majd sokat fogok a Balaton északi részén tartózkodni, és mivel ez hétvégéket fog érinteni leginkább, így ez a motorozás rovására mehet. A láthatatlan kézről pedig ne is beszéljünk: a kurva pénz mindenki hobbiját lekorlátozza, és mint tudjuk a motorozás eléggé költséges dolog, főleg annak tekintetében, hogy a tervezett 10 000 km megtétele mennyi üzemanyag elégetésével jár, ennyi távolság alatt már kijár a Kawának egy olajcsere, az idén esedékes légszűrőcserével együtt. És akkor a hiányos túra felszerelésem upgrade-jéről még nem is esett szó.
Node, azért semmi ok az aggodalomra. Tavaly is volt sok minden, lakás, költözés, jogsi szerzés, stb, és mégis sikerült megszerezni Jane-t. Ha Ti is terveztek motort venni, csak bátorítani tudlak benneteket benne.
Ebben a pozitív szellemben várom én a 2020-as szezont.
